Spalatóból sier Leonardo Bolani conte e capitano, szeptember 10-én, érkezett 23-án. Június 18. napján írtam az elnök uraknak a Kisebb Testvérek Rendjéből való spalatói Francesco testvérről, aki hozzám jött. Kruzsics Péter gróf küldte a tisztelendő Grittihez, mert együtt akar vele beszélni Klissza dolgairól, elindult Budára néhány poljicaival, akiket Nicolò Querini úr küldött az említett Grittihez. A mondott Péter gróf hírt kapott, hogy a testvér rossz jelentést tett róla a római királynak, és hogy el akarja adni Klisszát. Most, folyó hó 8-án visszatérőben elfogták a testvért és a poljicaiakat Klisszában, Péter gróf lefejeztette a testvért, a poljicaiakat pedig két napra lefogatta, aztán elengedte őket. A testvérnél több levelet találtak, több címzett részére. Péter gróf elküldte elolvasásra Marco da Nadal atyával, itteni kanonokkal, aki igen jó barátja és a Signoriánk jó szolgája. Amelyeket elolvasott és összefoglalt, ezt mellékeli, de az eredeti leveleket is megszerezhette.
Spalatóból 17-i levelek érkeztek Leonardo Bolani gróftól, hogy Klissza teljes birtokába jutott a Querini a Gritti nevében.
A Bölcsek tanácsába jött a császár követe és bemutatott egy levelet, amelyet a római király írt neki... Nicolò Queriniről, aki Alvise Gritti úr nevében akarja elfoglalni Klissza várát és...
Spalatóból, sier Leonardo Bolani conte e capitanótól, április 10-i. Az elhunyt sier Vinciguerra fia, Nicolò Querini úr érkezéséről, aki a tisztelendő Alvise Gritti úr megbízottja, akié Poljica, magának akarja Klisszát és Zengget, amelyeket János, Magyarország királya adott neki és a török szultán megerősítette. Megmutatta neki a szultán parancsát és Gritti megbízását, mondván, parancsa van, hogy ha megszerezte Klisszát, rombolja le a Salonában épült várat. Ajánlólevelet hozott neki sier Pietro Zeno konstantinápolyi követünktől, segítséget és szívességet stb. kér.
Megjegyzem. Ezekben a napokban mondták, hogy a tisztelendő Alvise Gritti úr pestisben meghalt, amely hír a[z április] 27-i anconai hírekkel jött, és azt mondják, a németek Fondacójában is hírlik, a signoria mégsem értesült róla. Azt is mondták, hogy Giorgio Gritti, a testvére, aki Konstantinápolyban volt, Raguzába jött, onnan pedig Anconába ment, és szárazföldön megy Franciaországba váltott lovakkal, ahol már volt egy másik alkalommal is.
Konstantinápolyi magánlevél részletének másolata, február utolsó napján, Andrea Rosso titkár írja. A Gritti elindult 26-án, tegnapelőtt reggel Magyarországra, vagy 300 fővel, mind lovon. Van vagy kétszáz hátasa, tevék, lovak és öszvérek, bizony, igen szép társaság. Van vagy tizenhat sátra, nagy úr ő, igen szép lovai vannak, többek közt húsz olyan, amelyek egy államot is megérnének szépségre és jóságra, van vagy kétszáz rabszolgája, akiknek rendes öltözetet csinált, bizonyos, hogy jobb rendet csinál és inkább engedelmeskednek neki, mint Ferdinánd királynak.
A Tegio leveleiben lévő értesülések összefoglalása, aki a legfenségesebb római király udvarában rezidens, Milánó herceg urának részére, Innsbruckból, 1531. [m.v.!] január 29-én. [...]
Hogy az említett legfenségesebb király [Habsburg Ferdinánd] két követét elküldte Konstantinápolyba, az egyik Leonard Nogarola gróf lesz, a másik Joseph Lambrecht, hogy lássák, mit tehetnek a szultánnal a béke vagy fegyverszünet ügyében. Hogy az apostoli nuncius visszatért Innsbruckba, mert elhalasztották az országgyűlést Magyarországon, és elmondta, hogy a magyarok úgy döntöttek, egyesülnek és annak hódolnak, aki segíteni akar nekik, és ha ésszel kormányozna, csatlakoznak a római királyhoz, mert másutt nem találnak menedéket, még ha a francia király ajánlkozik is nekik választásra, vagy Alvise Grittit ajánlja széles felhatalmazással. Hogy a magyarok nem tűrik a törököt segítségként és rosszul viselkednek a törökökkel, kérik, hogy a pápa járjon közben a nyugalmuk érdekében. [...] 17-én Szent Antal napja volt. Reggel hatalmas köd volt. A Bölcsek tanácsába jött Magyarország királyának, Jánosnak a követe, akit Verancsics Antal prépostnak hívnak, és Rómába megy. Bemutatta a királya megbízóleveleit. Először nyilvánosan beszélt a jóindulatról, amely az ő felséges királya és a mi fényességes államunk között van, és ajánlotta magát. Elmondta, hogy a pápához küldték, és igen nagy veszélyt vállalva, kereskedőnek álcázva jött. Bemutatta az említett levelét, amely Segesvár városában, Erdélyben kelt december 12-én. Elmondta továbbá, hogy a királya engedélyt kapott a török szultántól, hogy békét kössön Ferdinánd római királlyal, ezért el is küldte Hieronym Łaskit a béketárgyalásokra, őt magát pedig Rómába, hogy biztassa a pápát, hogy segítse a béke megkötését a kereszténység javára. Megbízást kapott a királytól, hogy jöjjön a mi Signoriánkhoz is annak a jóindulatnak a jegyében, amellyel a királya viseltetik iránta, és mondja el ugyanezt. A felséges dózse nem vágott ehhez jó képet, annyit mondott, hogy megfontolják a dolgot és szokásunk szerint a Szenátus fog választ adni. A Bölcsek tanácsa úgy határozott, hogy 25 dukát értékben küldenek neki ajándékba élelmiszert. Forrás: Szovák 2021, no. 16.
Cividale del Friuliból sier Gregorio Pizzamano provveditore 1531. március 21-én, kelt Portogruaróban. Mely szerint, amikor odaért, "megérkezett a küldöncöm, aki Magyarország felé volt, volt Bécsben, de nem tudott tovább menni, mivel az utak leromlottak, onnan 13-án indult el." És elküldi a jelentését.
"Elmondta, hogy Bécsbe folyó hó 8-án érkezett és ott volt 13-ig. Látta, hogy azt a várost éjjel-nappal a lehető legnagyobb szorgalommal erődítik nagyszámú árkásszal. Folyamatosan ássák az árkokat és a vár kapujánál építenek egy várfokot [emelt ágyúállást] ágyúkkal, amely oldalról tudja lőni két irányba is az árkokat, és akkora, ahogy mindenki ítéli, hogy ezerötszáz ember is ott tud lenni. És mivel a városban sok pince és más földalatti hely van a falakhoz közel, mindet feltöltötték már földdel és kövekkel, hogy ellenálljon az aknáknak, amiket az ellenség készíthetne. Hogy Bécsben nincsenek katonák és nem is várnak, csak Ferdinánd király úr különböző kapitányainak háromszáz lovasa van ott, akik az udvarba mentek, és fogadókban szállásolták el őket és jegyre esznek. Hogy Wilhelm von Roggendorf főkapitány a többi német kapitánnyal együtt, akik Bécsben, Pozsonyban és Esztergomban voltak, az udvarba mentek, Girolamo da Zara pedig, a dunai hajóhad kapitánya, aki miután a hadsereg felhagyott Buda ostromával, Esztergomban maradt a hajóhaddal, a hajók felével Bécsbe jött, a maradékot pedig a teljes tüzérséggel Pozsonyban hagyta, és a többi kapitánnyal együtt az udvarba ment pénzt kérni. Pozsonyban sincs más had, csak ami az említett hajókon maradt, Nagyszombatban csak a szokásos őrség, hasonlóképpen Esztergomban a püspök személyével. Bécsújhelyen körülbelül háromszáz lovas van, az említett kapitányoké. Hogy Bécs vezetői hívták a trieszti Girolamo Deciót Triesztből és a maranói Zuzzi hadmérnököket, hogy menjenek Bécsbe tanácsot adni a helyreállításokhoz. Spirito visszatért Bécsújhelyre, ahol néhány fedezéket tervez és lerombolja az elővárost, ez a küldönc látta is, hogy elkezdték a rombolást. Hogy Ferdinánd király Csehországban van egy nagy városban, amelyet Budweisnak hívnak, ahol az ország általános gyűlésének kell összejönnie, hogy fontossága és igénye szerint előkészületeket tegyenek a törökök elleni védekezésre, mert nem tudtak Prágában összegyűlni a diétára, ahogy rendelték, a nagy járvány miatt, ami a városban tombol. Azt mondják, hogy egy nap ezerötszáz ember is meghal. Hogy a legfenségesebb királynék mindketten Linzben vannak, az özvegy Mária királynénak e hó 15-én kellene indulnia százötven lóval Németalföldre az államot kormányozni, amely Margit asszonyé volt. Hogy Bakics Pál, a könnyűlovasok kapitánya a többi magyar kapitánnyal együtt elküldték egy megbízottjukat az udvarba Ferdinánd király úrhoz, hogy pénzt kérjenek, és sokat panaszkodnak erre a felségre, hogy nagyon rosszul kezeli a kifizetéseiket. Hogy Bécsben bizonyosan tudják, hogy a törökök igen erősen jönnek hadsereggel és hajóhaddal a Dunán, hogy elfoglalják ezt a várost, amelyet megerősítettek a király úr követei is, akik Konstantinápolyban voltak. Ők néhány napot Bécsben voltak, többek közt elmondták, hogy Konstantinápolyban hihetetlen számú kerekekre szerelt ágyút láttak, amelyeket erre a hadjáratra szántak. És hogy megerősítették és teljesen biztos hír, hogy a tisztelendő Alvise Gritti úr Magyarországra jön kormányzónak a török szultán nevében hadsereggel. Ahogy néhányan mondják, a múlt hónap 14-én kellett indulnia. Hogy mindenki a német föld ezeken a helyein, elsősorban Bécsben halálfélelemben van, különösen azért, mert nem látják, hogy előkészületeket tennének, ahogy szükséges lenne. De az a hír, hogy a császár visszatér Kölnbe, hogy felkészüljön, és ha szükség lesz rá, személyesen jön felmenteni, ahol szükséges lesz, de ezt kevesen hiszik a köznépből. Hogy Erdődi Péter grófról, a volt főtisztelendő esztergomi bíboros testvéréről, aki Eberau nevű várában volt, aki mindig igen jó barátja volt János királynak, és az ostrom idején Budán volt, azt mondják, hogy megegyezett Ferdinánd királlyal, és hogy minden báró Magyarországon nagy zavarodottságban van, nem tudván, hogy keresztény vagy hitetlen királyuk van. Hogy János király, aki az utóbbi napokban elindult Budáról, úgy csinált, mintha a Szerémségbe indulna, de Erdélybe ment, és Erdély első városában, amelyet Kolozsvárnak hívnak, volt. Úgy ítélik, hogy ezt azért csinálta, mert nem bízik a török sereg érkezésében, mert nem akart Konstantinápolyba menni, ahogy a korábbi hónapokban a nagy szultán kérte, és úgy tűnik, hogy ezt mindenki elhitte. Hogy Budán tartózkodik Verbőci István, a morva Sterymbergher és egy Bánfi János nevű másik báró kétezer gyalogos és lovas emberrel János király nevében. Hogy Moldávia vezére igen nagy háborúban van Lengyelország királyával, akitől elfoglalt, ahogy híre volt a küldönc indulásakor, három jó várost. Hogy Ferdinánd király kérte és akarja, hogy Karintia és Stájerország egész népe fizessen most a török elleni jelen háborúra egy rénes forintot tűzhelyenként, és minden kézműves akár helyi, akár külföldi 15 krajcárt fejenként, amellyel úgy tűnik, hogy azok az urak kiegyeznek, kivétel, hogy nem akarják, hogy a kézművesek és a külföldiek fizessenek, mentségül hozván, hogy ebből az okból a nagy részük elmenne. Ez minden, amit látott, és amiről be tudott számolni." A Bölcsek tanácsába jött a császár követe, akinek a legfényességesebb [dózse] felolvastatta János király levelét Budáról, amelyet a Signoriánk részére írt, mondván, hogy nincs más hírünk a török ügyekben. Továbbá megmutatták a legátusnak is és másolatot adtak neki belőle.
Ebéd után, mivel farsang keddje volt, a Bölcsek tanácsának nem kellett összeülnie, de befutott egy követ Magyarországról János király levelével, amelyet Budán, 1531. január 26. napján a felséges dózsénak írt. Értesíti, hogy Budán ötven napon keresztül ostromolták őt a németek, vele volt a tisztelendő Alvise Gritti úr is, aki igen jól viselte magát és már el is indult Konstantinápolyba, hogy megsürgesse a szultánnál a segítséget. Továbbá tájékoztat, hogy fegyverszünetet kötött Ferdinánd királlyal három hónapra, amely idén Szent György napján, áprilisban fog lejárni.
Megjegyzem. Tegnap értesültem a Fondaco útján, missier Giorgio ... német kereskedőtől, aki a San Cassiano plébánián van, hogy november 25-i leveleket kapott Schwazból. Ezekben jelentik, hogy Innsbruck vezetőitől tudják, akik értesítik őket Ferdinánd király embereinek győzelméről, elfoglalták Buda várát és elfogták János vajda királyt és, ezt is mondják, a dózsénk fattyú fiát.
Az 5. napon, reggel. Alvise Gritti úr, a legfényességesebb törvénytelen fiának küldötte érkezett Budán november ...-én kelt levelekkel, mielőtt bejutott volna a várba. Ezeket a leveleket a legfényességesebb a saját szobájában olvasta el.
Értesülések Mantovából, amelyeket Augsburgból kaptak e hó 11 és 13-án. Az elsőben, hogy híre jött, hogy Ferdinánd király emberei bevonultak Budára, és utána, a 13-i levélben írják, hogy a vár körül vannak, amelyben János vajda király és Alvise Gritti úr, a legfenségesebb természetes fia vannak, és amelyet lőttek és egy bizonyos részét le is rombolták, és a segítségükre kellett jönniük tizenkétezer csehnek és nagy számú németnek. És azt mondják, a vajda segítségére jött húszezer török lovas, akik a közelben voltak beszállásolva, ahogy a levelekben olvasható. A másolat itt lesz alább.
Francesco Bernardo [konstantinápolyi] bailótól, szeptember 9-i. Mely szerint a szultán a nagyságos Ibrahimmal Anatóliába ment, van, aki azt mondja, hogy egész szeptemberben ...-ban lesz. Továbbá, hogy Alvise Gritti úrnak indulnia kellene váltott lovakkal királyához Magyarországra, de késlekedik a sógora, sier Vincenzo Cicogna betegsége miatt, aki még nem gyógyult meg, de jobban van. Azt írja, hogy a húsz gályát, amiket vízre bocsátottak, nem fegyverzik fel, de pontosan értesült arról Alvise Gritti úrtól, hogy az új időben [a következő harcra alkalmas évszakban] száz gályát akarnak felfegyverezni és nagy szárazföldi hadsereget kiállítani.
Ebéd után tanácskoztak a Tízek a Giuntával ... Továbbá egészen a 23. óráig tárgyaltak nagy titoktartással bizonyos ügy felett, azt hiszem, hogy Konstantinápolyról volt szó. Felszólalt Alvise Gritti úr is, a legfényességesebb természetes fia, aki Magyarországra megy a szultán küldöttjeként, mert a vajda követe és [egri]* püspök... * A szövegkiadók kiegészítése.
Konstantinápolyból június 17-i levelek jöttek. Melyek szerint a szultán elküldte Alvise Gritti urat Magyarországra a vajdához, és 5 napon belül el fog indulni, ezt ő maga ment oda elmondani, azután azt írják, hogy nyolc napot késlekedett az indulással. És ő, Mocenigo követ mondta: "Hogyhogy? Kegyelmetek a legfényességesebb fia és megy! Mit fog mondani a császár?" Ő azt felelte: "A török szultán szolgája vagyok." Azt írják, volt beszélni a nagyságos Ibrahim pasával néhány kereskedelmi ügyről, aki utasította a levelek megírására, majd beszédbe kezdett: "A Signoria békét kötött a császárral is a tudtunk nélkül, pedig a szultán a Signoria iránti szeretetből indult seregével és német földig (Alemagna) ment." Mocenigo követ válaszolt: "A Signoriát rákényszerítették [a békekötésre], mert a szultán elvonult Bécs alól, ezután a császár Itáliába jött, ha nem kötöttünk volna békét, elvesztettük volna az államunkat." "Jó," – mondta Ibrahim – "miért nem neveztétek meg a szultánt a békében?" Ő válaszolt: "Őfelsége becsülete miatt." A pasa azt mondta: "Ide fog jönni Ferdinánd főherceg követe békéről tárgyalni, mi is csinálunk..." És további beszélgetések, ahogy a levelekben olvasható, mondván: "A szultán ebben a következő évben sereget akar állítani német föld ellen és hadiflottát, a Signoria adna neki kikötőket, vizet és ellátmányt?" Mocenigo követ azt felelte, azt hiszi, hogy igen, de erre vonatkozóan nincs megbízása. Azt írja, nyolc napon belül kezdődnek a szultán fiainak körülmetélési ünnepei, amelyek csak tizenöt napig fognak tartani.
Konstantinápolyból sier Pietro Zeno követ és vicebailo március 18, 24 és 28-áról és április 1-ről, Alvise Gritti úr is, a Tízek tanácsának címezve. Leírja a beszélgetést a nagyságos Ibrahim pasával, aki nagyon rosszakat mondott a pápáról és a császárról ...-nak nevezve ez utóbbit, amiért Itáliába ment, hogy pénzt szerezzen. "Az én uram elköltött ... millió aranyat és személyesen ment Magyarország elfoglalására, aztán, amikor elfoglalta, egy keresztény királynak adta. Ha a pápa, aki egy gazember, és a császár megmozdulnak a szultán ellen, elküldjük a hajóhadunkat, és romba döntjük őket." Ez a hajóhad készül, de lassanként. Más részleteket is írtak, ahogy alább elmondom.
Egy küldönc váltott lóval érkezett Konstantinápolyból, Francesco ...-nak hívják. Március 9-én indult és Alvise Gritti, a legfényességesebb természetes fiának levelét hozza, amelyet a Tízek elnökeinek írt. A legfényességesebbnek a saját szájával mondta el, hogy amikor Raguzába ért, az a hír járta, hogy a szultán levágatta Ibrahim pasa és Alvise Gritti úr fejét és lefogatta Pietro Zeno követet és vicebailót, és olyan őrzéssel hagyta, hogy ne mehessen el. Giacomo di Zulian ezt megírta a Signoriának, de nem jöttek meg a levelei, de [Francesco] azt mondja, ez nem is az igazság. Ő ...-án ért Zárába és akart egy bárkát ide, de az elöljárók csak egy szétrohadt bárkát akartak neki adni, attól félt, hogy elsüllyed, ezért nem akart felszállni rá, ezért ...-ig a szárazföldön jött. Itt az elöljárók azt akarták, hogy hagyja ott a bailo leveleit, amelyeket a Signoriának írt, azokat ott is hagyta, de Gritti leveleit nem akarta ott hagyni, azokat magával hozta. Azt mondja, hogy Szófia városa teljesen leégett, mert fából voltak a házai. A szultán pedig hajóhadat készít, rendbe szedeti a gályákat, de amint meghallotta a béke megkötését a császárral, már nem is siet annyira. Konstantinápolyból macskakaparás, Alvise Gritti úrtól, Eger püspökétől és Magyarország felséges királyának követétől, március 7-én, a Tízek elnökeinek címezve. Azt írja, oda érkezett a híre Raguzán át a császárral kötött békének, ezt a pasák rossz néven vették, de amikor megtudták, hogy nem ez ellen a szultán ellen irányul, megnyugodtak. Már készül a hajóhad, Ibrahim kétszer is volt az arzenálban, hogy lássa a gályák építését [...]. És Ibrahim azt mondta neki, hogy tengeren és földön is le akarják hűteni ennek a császárnak a gőgjét, és azt akarja, hogy a Signoria adjon át kikötőket a hajóhaduknak.
És hogy parancsot adtak a németekkel szomszédos szandzsákoknak, hogy portyázzanak és pusztítsák az ellátmányt, hogy ne tudjanak betakarítani. Ír a vereségekről, amelyet Magyarország vajdája Ferdinánd király főherceg 35 bárkájára mért a Dunán, és a szárazföldi hadra, amely Buda elfoglalására akart jönni, akik közül csak 8 bárkányi tudott elmenekülni. Azt írja, a király írt neki, menjen Magyarországra, de Ibrahim nem akart engedélyt adni neki. Azt írja, várják a követünket, már értesültek a megválasztásáról. És hogy a szultán körülmetélteti három fiát ebben a májusban, hatalmas ünnepségeket fognak csinálni. Továbbá ... ezer dukátot fog fizetni a szultánnak Ciprus három adójaként, és arra készül, hogy ezt Giorgio testvérének átadja. Továbbá ír Zenggről és ...-ról, amelyeket a szultán adott nekik, hogy lehetne-e néhány gályát küldeni az Öbölbe, hogy elfoglalják a mondott helyeket. Kéri a Signoria véleményét, hogy mit kellene csinálnia stb. Konstantinápolyból sier Pietro Zeno követtől és vicebailótól január 28 és 29-én, és Alvise Gritti úrtól, a legfényességesebb természetes fiától, egri püspöktől, a magyar király követétől február 1 és 2-án. Összességében azt írják, hogy a szultán rendbe szedeti a hajóhadát, 140 gályát akar. Kétszer is voltak a nagyságos Ibrahim pasánál, aki korábban Raguzán keresztül értesült a császárral kötött békéről, és azt mondta nekik, hogy ha ez történne, kivonulna Budáról, és hogy a keresztények szava hóba van írva, bezzeg a szultáné márványba, és hogy csak egy fejedelemre van szükség a világon, vagy a császárra, vagy az ő szultánjára. Továbbá azt írják, hogy négyszázezer katonájuk van szárazföldön és további kétszázezer. Összességében nem lesz más ebben az évben, hanem majd 1531-ben.
Amikor ma felolvasták a leveleket, Szebenikóból küldemény érkezett egy köteg levéllel Konstantinápolyból, Alvise Grittitől, a legfényességesebb természetes fiától, a Tízek elnökeinek címezve január 3-án. Ezt felolvasták a Bölcsek tanácsában, miután mindenki mást kiküldtek, mivel kiemelkedő fontosságú volt. Elküldték a Szenátust és az említett leveleket a Signoria és a Bölcsek olvasták el a Tízek elnökeivel együtt, nem akartak róla semmit mondani. De úgy tudni, hogy a szultán nagy hajóhaddal akar kihajózni, 140 könnyű és 40 nagy gályával.
A savi Grandi javasolták, hogy írjanak Pietro Zeno követnek és vicebailónak Konstantinápolyba, egy másikat pedig a tisztelendő Alvise Gritti úrnak, egri püspöknek válaszul a leveleikre tájékoztatván mindkettőt, hogy mivel megkötötték a [cambrai-i] békét, ha a nagyságos Ibrahim pasa vagy más mondaná bármelyiküknek, hogy segítséget akar küldeni szárazföldön vagy tengeren, köszönjék meg és mondják, hogy jelen pillanatban nincs rá szükségünk, de ha lesz stb. Az egész tanács megszavazta.
Alvise Gritti úrtól, egri püspöktől, a legfényességesebb természetes fiától, kelt Xagabria[!] vidékén november 27. napján. A Tízek tanácsának címezve, folyó hó 3-án érkezett. Mely szerint megkapta a Signoriánk kilenc csomag levelét, értesült mindenről, ami történt. A szultán és a felséges Ibrahim pasa megérkeztek Konstantinápolyba, ő pedig reméli, hogy megadják azt a támogatást, amit szárazföldön és tengeren akar. Azt írja, a püspökségében, ha berendezkedett, 36000 dukát jövedelme van évente, és hatezret ad neki János, Magyarország királya, és rendelkezhet a bevételei felett.
Azt írja, Ferdinánd, Csehország királya országgyűlést tart ...-ben, ahova el fognak menni az Örökös Tartományok minden urai, hogy tárgyaljanak arról, hogy tárgyaljanak-e békéről a török szultánnal, vagy indítsanak háborút Magyarország elfoglalására. Azt írja, a törökök úgy mentek keresztül Ausztrián, hogy se kakas, se tyúk szavát nem hallani már, nincs egy ép ház, nem találni egy fát sem. Tovább azt írja, hogy mivel a János, a legfényességesebb magyar király neki adományozta Zengg birtokát, a Signoria segítségét kéri, mivel az Ferdinánd kezén van. Ezért azt írja, hogy a segítségünket akarja. Alvise Gritti úrtól, a legfényességesebb fiától, egri püspöktől, kelt Budán [november] 28-án. Mely szerint volt Egerben és átvette a püspökség tulajdonjogát, a király pedig megengedte neki, hogy annak a javára lemondhasson, akinek jónak látja, és Magyarország főkamarásává (thesorier zeneral) tette évi 6000 dukát fizetéssel. Neki adományozta Klisszát és Zengget, és mivel Zengget Ferdinánd király tartja, el akarja küldeni, hogy elfoglalhassa az új évben. Klisszáról azt írta a testvérének, hogy menjen és vegye birtokba, és hogy a király már elküldte az ottaniaknak a parancsot, hogy adják át neki. Azt írja, hogy Konstantinápolyba megy három hónapra, bár a király nem akarja, hogy elmenjen, pedig a mondott király követeként megy. Azt írja, ...
Ebéd után Szenátus volt, leveleket olvastak.
A bölcsek beterjesztettek egy levelet Budára, Alvise Grittinek válaszként az ő leveleire: gratulálnak a legfenségesebb János királynak, hogy elfoglalta és visszaszerezte az országát és, amint megnyíltak a hágók, írni fogunk neki. Továbbá, a török szultánnak és a nagyságos Ibrahimnak is, akikről megtudtuk Bolognából, hogy felhagytak a bécsi vállalkozással. Mi itt fenntartjuk a háborút, az ellenség bresciai területen van. A császár Bolognába megy, ahova megérkezett a pápa. |
Böngészés a Sanudo-féle bejegyzés dátuma szerint
June 1532
Földrajzi- és személynévmutató
All
|