Cividale del Friuliból sier Gregorio Pizzamano provveditore 1531. március 21-én, kelt Portogruaróban. Mely szerint, amikor odaért, "megérkezett a küldöncöm, aki Magyarország felé volt, volt Bécsben, de nem tudott tovább menni, mivel az utak leromlottak, onnan 13-án indult el." És elküldi a jelentését.
"Elmondta, hogy Bécsbe folyó hó 8-án érkezett és ott volt 13-ig. Látta, hogy azt a várost éjjel-nappal a lehető legnagyobb szorgalommal erődítik nagyszámú árkásszal. Folyamatosan ássák az árkokat és a vár kapujánál építenek egy várfokot [emelt ágyúállást] ágyúkkal, amely oldalról tudja lőni két irányba is az árkokat, és akkora, ahogy mindenki ítéli, hogy ezerötszáz ember is ott tud lenni. És mivel a városban sok pince és más földalatti hely van a falakhoz közel, mindet feltöltötték már földdel és kövekkel, hogy ellenálljon az aknáknak, amiket az ellenség készíthetne. Hogy Bécsben nincsenek katonák és nem is várnak, csak Ferdinánd király úr különböző kapitányainak háromszáz lovasa van ott, akik az udvarba mentek, és fogadókban szállásolták el őket és jegyre esznek. Hogy Wilhelm von Roggendorf főkapitány a többi német kapitánnyal együtt, akik Bécsben, Pozsonyban és Esztergomban voltak, az udvarba mentek, Girolamo da Zara pedig, a dunai hajóhad kapitánya, aki miután a hadsereg felhagyott Buda ostromával, Esztergomban maradt a hajóhaddal, a hajók felével Bécsbe jött, a maradékot pedig a teljes tüzérséggel Pozsonyban hagyta, és a többi kapitánnyal együtt az udvarba ment pénzt kérni. Pozsonyban sincs más had, csak ami az említett hajókon maradt, Nagyszombatban csak a szokásos őrség, hasonlóképpen Esztergomban a püspök személyével. Bécsújhelyen körülbelül háromszáz lovas van, az említett kapitányoké. Hogy Bécs vezetői hívták a trieszti Girolamo Deciót Triesztből és a maranói Zuzzi hadmérnököket, hogy menjenek Bécsbe tanácsot adni a helyreállításokhoz. Spirito visszatért Bécsújhelyre, ahol néhány fedezéket tervez és lerombolja az elővárost, ez a küldönc látta is, hogy elkezdték a rombolást. Hogy Ferdinánd király Csehországban van egy nagy városban, amelyet Budweisnak hívnak, ahol az ország általános gyűlésének kell összejönnie, hogy fontossága és igénye szerint előkészületeket tegyenek a törökök elleni védekezésre, mert nem tudtak Prágában összegyűlni a diétára, ahogy rendelték, a nagy járvány miatt, ami a városban tombol. Azt mondják, hogy egy nap ezerötszáz ember is meghal. Hogy a legfenségesebb királynék mindketten Linzben vannak, az özvegy Mária királynénak e hó 15-én kellene indulnia százötven lóval Németalföldre az államot kormányozni, amely Margit asszonyé volt. Hogy Bakics Pál, a könnyűlovasok kapitánya a többi magyar kapitánnyal együtt elküldték egy megbízottjukat az udvarba Ferdinánd király úrhoz, hogy pénzt kérjenek, és sokat panaszkodnak erre a felségre, hogy nagyon rosszul kezeli a kifizetéseiket. Hogy Bécsben bizonyosan tudják, hogy a törökök igen erősen jönnek hadsereggel és hajóhaddal a Dunán, hogy elfoglalják ezt a várost, amelyet megerősítettek a király úr követei is, akik Konstantinápolyban voltak. Ők néhány napot Bécsben voltak, többek közt elmondták, hogy Konstantinápolyban hihetetlen számú kerekekre szerelt ágyút láttak, amelyeket erre a hadjáratra szántak. És hogy megerősítették és teljesen biztos hír, hogy a tisztelendő Alvise Gritti úr Magyarországra jön kormányzónak a török szultán nevében hadsereggel. Ahogy néhányan mondják, a múlt hónap 14-én kellett indulnia. Hogy mindenki a német föld ezeken a helyein, elsősorban Bécsben halálfélelemben van, különösen azért, mert nem látják, hogy előkészületeket tennének, ahogy szükséges lenne. De az a hír, hogy a császár visszatér Kölnbe, hogy felkészüljön, és ha szükség lesz rá, személyesen jön felmenteni, ahol szükséges lesz, de ezt kevesen hiszik a köznépből. Hogy Erdődi Péter grófról, a volt főtisztelendő esztergomi bíboros testvéréről, aki Eberau nevű várában volt, aki mindig igen jó barátja volt János királynak, és az ostrom idején Budán volt, azt mondják, hogy megegyezett Ferdinánd királlyal, és hogy minden báró Magyarországon nagy zavarodottságban van, nem tudván, hogy keresztény vagy hitetlen királyuk van. Hogy János király, aki az utóbbi napokban elindult Budáról, úgy csinált, mintha a Szerémségbe indulna, de Erdélybe ment, és Erdély első városában, amelyet Kolozsvárnak hívnak, volt. Úgy ítélik, hogy ezt azért csinálta, mert nem bízik a török sereg érkezésében, mert nem akart Konstantinápolyba menni, ahogy a korábbi hónapokban a nagy szultán kérte, és úgy tűnik, hogy ezt mindenki elhitte. Hogy Budán tartózkodik Verbőci István, a morva Sterymbergher és egy Bánfi János nevű másik báró kétezer gyalogos és lovas emberrel János király nevében. Hogy Moldávia vezére igen nagy háborúban van Lengyelország királyával, akitől elfoglalt, ahogy híre volt a küldönc indulásakor, három jó várost. Hogy Ferdinánd király kérte és akarja, hogy Karintia és Stájerország egész népe fizessen most a török elleni jelen háborúra egy rénes forintot tűzhelyenként, és minden kézműves akár helyi, akár külföldi 15 krajcárt fejenként, amellyel úgy tűnik, hogy azok az urak kiegyeznek, kivétel, hogy nem akarják, hogy a kézművesek és a külföldiek fizessenek, mentségül hozván, hogy ebből az okból a nagy részük elmenne. Ez minden, amit látott, és amiről be tudott számolni." Továbbá írtak Alvise Gritti úrnak, aki a szultán táborában van, mielőtt a Giunta írt volna. Értesítették a történtekről, és hogy Genovába várják a császárt, a békéről pedig Cambraiban tárgyalnak, ahol a két asszonyság van, de lehet, hogy a mi bevonásunkkal általános békét fognak kötni. Mégis, sohasem leszünk a török szultán ellenére semmilyen ügyben, sőt, meg akarjuk őrizni a békénket, amely a mi részünkről örök.
A Tízek tanácsa bejött a Bölcsek tanácskozására egy hírvivővel, aki a szultán táborából jött Nisszából folyó hó elsején Alvise Gritti úr levelével, amelyeket június ...-án írt. A levélben tájékoztat, hogy milyen utat tett meg a szultán, hogy odaérjen, és neki, Grittinek az indulását is Konstantinápolyból, és hogy nyolcvanezer vértes lovasuk van és azon felül a ruméliai és más tartományok hadai, úgyhogy a szultánnak háromszázezer embere lesz. Ibrahim pasa előreküldte Szkender Cselebi defterdárt, hogy hidat verjen a Száván, amely tíz nap távolságra van még, hogy amint megérkezik a sereg, átkelhessenek. Továbbá elfogták a főherceg alattvalóinak nyolc bárkáját, akik a holmijukkal menekültek, a foglyokat pedig Nándorfehérvárra küldték, Nándorfehérvártól két napra voltak. Azt írja, vagy 1700 hajó érkezik ellátmánnyal a Fekete-tengerre ... Továbbá leírja a nagyságos Ibrahimmal folytatott beszélgetéseket, akivel közölte a tárgyalások haladását a császárral a békéről, és a megbeszélésekről, amelyeket a két asszonyság Cambraiban fog tartani, hogy tárgyaljanak a békéről, és azt írja, Ibrahim azt mondta...
Franciaországi értesülések a múlt hónap 24-éről. Melyek szerint elfogták a[z osztrák] főherceg leveleit, amelyeket Margit úrnőnek írt Németalföldre, hogy fegyverszünetet kötött a török szultánnal, és hogy sereget küldött a velenceiek kárára, mert megegyeztek a Törökkel, hogy a Magyar Királyság elfoglalására bírják.
|
Böngészés a Sanudo-féle bejegyzés dátuma szerint
September 1532
Földrajzi- és személynévmutató
All
|