Részletek és program: https://oszk.hu/rendezvenyek/ludovico-gritti-es-kora_240513

[1523. december] 25. napján. Karácsony napja volt, reggel a dózse karmazsinvörös bársonyban volt misén a templomban. Ebéd után a karmazsin damasztruhán felül, amely oldalt bélelt, hogy melegebb és könnyedebb legyen, egy új kabátot viselt gyönyörű, arany bársonyszövetből, amelyet Giovanni de Giacomo [a san Rocco iskola vezetője] készíttetett neki 32 rőf anyagból, amelynek rőfje ... dukát, és gallérja is van. A kabátot hermelinprémmel bélelték. A fején arany- és  karmazsinszállal készült új sapka volt a tetején virággal.
Ott voltak [a misén] a fent említett [pápai, császári, francia, milánói, ferrarai és mantovai] követek is. A kardot sier Nicolò Venier vitte, aki Padova kapitánya lesz, társa Antonio da Mula főszámvevő (governador di l'intrade), mindketten karmazsin bársonyba öltözve. A dózse tanácsosai közül csak négyen voltak ott, sier Francesco Foscari és sier Luca Tron hiányoztak. A Tízek tanácsának elnöke, sier Giuliano Gradenigo is távol maradt, aki a köszvénytől nem tud járni. A procuratorék közül is csak egy volt jelen, sier Domenico Trevisan karmazsin bársonyban. Utána a többi küldött, akik közül négyen nem a Szenátus tagjai: sier Francesco, az elhunyt sier Leonardo da ca' da Pesaro fia; sier Vittorio, az elhunyt sier Giacomo Morosini fia; sier Marino, az elhunyt sier Pietro Dandolo fia és sier Pietro, az elhunyt sier Giacomo Barbaro fia. Utánuk a többiek vagy ötvenen. A Szent Márk templomban a signoriának a Szent János és Pál templom egyik szerzetese prédikált, akit Nicolò dalle Rippe mesternek hívnak a prédikátorok rendjéből.
Utána vesperásra szokás szerint a San Giorgio Maggiore templomba mentek, ahol azt mondják, hogy szent István első vértanú ereklyéje van a főoltárban, de nem látni.
(Diarii 33/293–294.)

Az 1526-os évből a teljesség igényével gyűjtött hungarika-források mostantól ellenőrzötten szerepelnek az Adatkészletben.

A 2023-as Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a HUN–REN – DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete kutatócsoport konferenciát szervezett "Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl" címmel. A konferencián Sanudo Vite dei dogi és Diarii című műveiből származó forrásrészletekkel illusztrálva foglaltam össze az 1300-as évek velencei hadszervezetét, illetve az I. Lajos magyar királlyal folytatott háborúk emlékezetét.

Az Örök Mohács című szöveggyűjteményben közzétett összes Sanudo-fordítás, vagyis az 1526-os évről a szerkesztők által legfontosabbnak ítélt források felkerültek a Fordítások fülre, metaadataik pedig az Adattáblába.
A szöveggyűjteményben a korábban is közzétett szövegek részben Dalloul Zaynab, Domokos György, Erdősi Péter és Vida Tivadar fordításaiban szerepeltek, nevüket minden esetben feltüntettem a nyomtatott kiadásra hivatkozás mellett. Apróbb módosításokat a Diarii-kiadással összevetve végeztem a szövegeken.

Mivel a felület lehetővé teszi, hogy a blogbejegyzéseket "visszadátumozzam", a következőkben a "Fordítások" fülön olvasható bejegyzéseket arra a napra datálom, amikor Sanudo beírta ezeket a naplójába. Így a blogarchívumban havi bontásban is böngészhetők lesznek a bejegyzések.

Költészet, önreklám, vagy egyik sem? Marin Sanudo diáriumának historiográfiai értékelése címmel megjelent a 2021-es Scriptorium-konferencián elhangzott előadásom a Diarii műfaji besorolási lehetőségeiről.

Bár a téma erősen átdolgozva került az elkészült dolgozatba, a konferenciakötet részeként nyomtatásban szélesebb körben elérhető lesz.

Az 1526-os török hadjáratról terjedő találgatások és hírek, a keresztény erőfeszítések a védekezésre, valamint a Magyar Királyságot érintő, 1526. júniusának végével bezárólag írt 89 bejegyzés a Sanudo-naplóból már a teljesség igényével olvasható a "Fordítások" fülön, illetve az "Adattáblán" is ellenőrizve szerepel.